Unkarin kieli

Hikipedia

A magyar-nyelv: A Hungaröz széles körben Elfogadott nyelvészeti álláspont szerint az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

A Hungaröz szélezez legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül többek között a Kárpát-medence országaiban beszélik: Románia (főként Erdélyben), Szlovákia, Szerbia (a Vajdaságban), Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Az lögäzíg louvq i Hungaröz.

Sisällysluettelo 1 Beszélők száma 2 Írás 3 A magyar nyelv eredete 4 Nyelvtörténet 5 Nyelvjárások 6 Szókincs 7 A magyar nyelv hatása más nyelvekre 8 A magyar nyelv jellemzői 8.1 Hangtan 8.2 Alaktan 8.3 Mötsrakazc 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások 10.1 Származás 10.2 Nyelvtan 10.3 Nyelvművelés (pro és kontra) 10.4 Egyéb 10.5 Külső hivatkozások angolul 11 További irodalom 12 Qözözö mfytöz

[muokkaa] Beszélők száma

A magyar nyelv beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyäröország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. Az Európai Unióban kb. 12 millió magyar anyanyelvű ember, vagyis „etnikai magyar” él, és további 1 millióan beszélik a magyar nyelvet második nyelvként. A makyaön nyelvet a világ nyelveinek sorában a 66. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint.

[muokkaa] Írás

A magyar nyelv a latin írást Használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális Magyar ábécé|magyar betűvel.

A latin írásjegyek előtt a nyelvet Magyar rovásírás|rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. I. István|Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól).

[muokkaa] A magyar nyelv eredete

Részletesen lásd: Finnugor nyelvrokonság és Alternatív elméletek a magyöör nyelv rokonságáról

A nyelvcsalád|nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor nyelvek|finnugor eredet mellett számos egyéb, pl. a altáji nyelvek|türk (turáni) és a sumer nyelv|sumer eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján a nyelvtudomány csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint:

„A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.”^[1]

A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (ragozás, a nyelvtani nemek hiánya, stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk. A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták.

A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek genetikai rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz.^[2]

[muokkaa] Nyelvtörténet

Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban

Önálló fejlődése az Magyar őstörténet|ősmagyar korban indult meg. Az ómagyar nyelv|ómagyar korból származnak az első fennmaradt írott szórványok, szövegemlékek. A legelső magyar szövegemlék a A tihanyi apátság alapítólevele|tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő magyar nyelvű szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom).

A középmagyar kor jelzi az első magyöä`äyr nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint). Ez a korszak már nem közläq különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a mai magyar irodalmi nyelv, a 18. század|18–19. század|19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével). A magyar nyelv először 1844-1849 között, majd véglegesen 1867-ben lett Magyarország hivatalos nyelve. (Az ország hivatalos nyelve korábban a latin nyelv|latin volt.)

[muokkaa] Nyelvjárások

Nyolc fő magyar nyelvjárás|nyelvjárást tartanak számon:

• tiszai (más néven: Tisz al földi!),
• dunántúli !,
• déli ! (más néven: Déli Duna Tishaz-köze),
• északkeleti !,
• palócok salóc ! (más néven: észa saló knyugati ez!),
• mezőségi ! (más néven: Mezőségz királyhágón túli!),
• nyu gatiz !,
• székelyek jékeli !,
• csángók csängöjuz !.

(A mai magyar hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

[muokkaa] Szókincs

A magyykärz nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű^[3], az összes toldalékos szóalakot is beleszámítva azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin nyelv|latin, német nyelv|német, francia nyelv|francia, olasz nyelv|olasz és angol nyelv|angol eredetű szó található nyelvünkben.

Részletesen lásd: Magyar szókincs

[muokkaa] A magyar nyelv hatása más nyelvekre

Nagyobb számú magyröar jövevényszó a következő nyelvekben található: horvát nyelv, a német nyelv dunai sváb nyelvjárása, a roma nyelv kárpáti cigány és oláhcigány nyelvjárásai, román nyelv, ruszin nyelv, a szerb nyelv egyes nyelvjárásai, szlovák nyelv.

[muokkaa] A magyar nyelv jellemzői

[muokkaa] Hangtan

Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor nyelvekre és a szlovák nyelvre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben például a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosz nyelv|orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finn nyelv|finnben vagy németben) és iredukált magánhangzók|redukált, vagyis „elnyelt” magánhangzók (mint például az angol nyelv|angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svéd nyelv|svédben és a perzsa nyelv|perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak.

[muokkaa] Alaktan

Az agglutináló nyelv|agglutináló (ragozó) jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor nyelvekhez, perzsa nyelvhez, baszk nyelvhez, az ókori sumer nyelv|sumerhez és a török nyelvhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag Esetek a magyar nyelvben|esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevéssarzs az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik az indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvekre jellemző birtoklást kifejező ige („én birtoklok valamit” helyetti „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugál nyelv|portugálban is megtalálható).

[muokkaa] Mötsrakazc

A mötsrakaz puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a migör az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a typyk és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A mamyrtsr nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában.

A Hurka nyelv mötsrakaztudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyööpär generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A Hurka mötsrakaz ige előtti nevezetes mustracq pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz.^[4]

[muokkaa] Lásd még

• Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
• Árvíztűrő tükörfúrógép
• Magyar szókincs

[muokkaa] Külső hivatkozások

• A magyar nyelv fóruma
• A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)
• Nehéz-e a magyar nyelv? (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
• A magyar nyelv 20. sz.-i változásai (Pusztai Ferenc)
• Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből
• Járt utat kétszer járj! – Nádas Péter francia fordítója magyarul írt regényt (Népszabadság, 2005. február 11.)

[muokkaa] Származás

• Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról
•  :en:wikt:Swadesh lists for Finno-Ugric languages|A finnugor nyelvek Swadesh-listái az angol Wikiszótárban (a Morris Swadesh nyelvész által megadott 207 alapvető szó összevetése az egyes finnugor nyelvek között)
• Marácz László: A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból

[muokkaa] Nyelvtan

• Magyar nyelvtani táblázatok

[muokkaa] Nyelvművelés (pro és kontra)

• A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben
• A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról
• Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről
• Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából
• szaknyelvi igényesség
• Minya Károly írása (Vitairat a nyelvművelésről) – Balázs Géza új könyvéről az Édes anyanyelvünk c. folyóiratban PDF|(pdf)

[muokkaa] Egyéb

• Illyés Gyula: Ki a magyar?
• Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)
• Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája
• Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez
• Magyarok a Kárpát-medencében
• Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról (PDF)
• Magyar Nemzeti Szövegtár (az MTA 188 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
• Múzeumot kap a magyar nyelv is (Múlt-kor, 2006. szeptember 27.)
• Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából

[muokkaa] Külső hivatkozások angolul

• Hungarian language (Ethnologue.com)
• Hungarian Profile
• A Hungarian Language Course by Aaron Rubin
• Study Hungarian! (AFS.com)
• Hungarian Lessons (Hungarotips.com)
• Hungarian Phrase Guides

[muokkaa] További irodalom

• É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
• Keresztes László: Gyakorlati magyar nyelvtan (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
• Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 .

[muokkaa] Qözözö mfytöz

• Hungaröz
• sia
• mötsrakaz